Az első szőrtelen macskák létezését, már az asztékok idejében feljegyezték, akik már kopasz kutyákat is tartottak ebben az időben. Hiteles, fényképpel is igazolható történet viszont csak 1903-tól létezik. Mexikóban fedezték fel a két, szinte teljesen csupasz macskát, akik akkor még a mexikói szőrtelen macska nevet kapták. Ez a genetikai mutáció, ami a szőrtelenséget okozza, nem korlátozódik semmilyen állatfajra, vagy macskatípusra. Időről-időre különböző országokból jelentették csupasz cicák felbukkanását, melyek szülei átlagos házimacskák voltak. A legtöbb európai szfinxet viszont két teljesen szőrtelen nősténytől származtatják, akik a kanadai Ontario utcáin kóboroltak az 1970-es években. A két állatot egy macskarajongó vette magához, tőle kerültek Hollandiába, ahol már akkoriban is kapósak voltak a kopaszmacskák. Innen indult a fajta tenyésztése és vissza-keresztezése, kezdetben elég szűkös tenyészalappal. A beltenyésztés elkerülése végett normális szőrű és nem fajtatiszta macskákat is bevontak. A génállomány szélesítése miatt, sok tenyésztő még mindig ezt a keresztezési formát kedveli. Az eljárástól függetlenül a cél ugyanaz:

EGY TELJESEN SZŐRTELEN, IDEÁLIS SZFINX TÍPUS ELÉRÉSE!